Akkor egy kis "műhelytitok", meg egy kis filozofálás a valóságról, illúzióról, becsapásról. A kép bal oldalán van az, ami a fényképezőgépről "lejön". Már azon is több látszik, mint szabad szemmel. Nem sokkal ugyan, de mégis több. Mármint onnan, ahonnan én fotózom a Tejutat. Vannak ennél a helynél kevésbé fényszennyezett helyek is, de ahhoz utazni kell, nem keveset. Olyan jó 40 km-t. Aztán meg vissza. Ez a része is érdekes, hozzáad valamit a kép elkészítésének érzéséhez, de egyelőre még nem települtem ki. Majd egyszer azt is, de most lusta (igazából kissé fáradt) voltam. Szóval Fehérvár fényei azért jelentősen tompítják a Tejút érzékelhetőségét. De most a kép jobb oldala: ennyit "javít" az utómunka. Vagy hamisít? Vagy tesz hozzá? Vagy akkor most mi is az igazi? Mi is az, amit az elektronika gondol oda? Vagy ott is van, csak segít láthatóvá tenni? Vagy...? Vagy... . Vagy. Mindig kétségek között vagyok, hogy az asztrofotó az becsapás, avagy mégsem? Egy biztos, szabad szemmel sosem lesz olyan a látvány, mint a kép jobb oldalán. Még a legkevésbé fényszennyezett helyről nézve sem. Rengeteg asztrofotós videót néztem meg, csináltam én is elég jó Hold fotót, de mindegyiknél a munka jelentős részét teszi ki az utómunka, amely során azt a képet kapjuk, amit szeretnénk látni, és nem azt, ami tényleg látszik. Az ember már csak ilyen?
A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése