A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nosztalgia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nosztalgia. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 5., szombat

381. kép

 

Teljesen begőzölt. Ahogy elindult. Meg kihaladt az állomásról. Régi dicsőségében. Egykor csak ilyenek voltak. Most meg ha feltűnik egy, biztos sokan felkapják a fejüket. Mint ahogy ma is történt. Rengetegen voltak rá kíváncsiak, nem is találtam megfelelő pozíciót a fotóhoz, de tulajdonképpen sebaj.(Jó tudni, hogy vannak más megszállottak is.) Tele volt az állomás, rengetegen voltak a peronon. MAjd' egy órát állt itt, "tankolt" - azaz vizet vett fel, jellemzően már nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, tűzoltókocsiból kapta az utánpótlást. Megpihent, feltöltötte a készletet és ment tovább. Ma még visszatér ide, hazafelé tartva. Gárdony, gőzmozdony, nosztalgiavonat.


A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.

2024. július 28., vasárnap

379. kép


 Már megint hol jártam... Egy időutazáson. Vagy egy kút mélyén? Mindenesetre nosztalgikus élmény volt, sok régi emlék jött elő, annak ellenére, hogy korábban konkrétan itt nem voltam még. Inota, hőerőmű. A "címlapfotó" az egyik hűtőtorony belsejéből készült. Szóval nem kút, nem is kémény (pedig régen 3 kéménynek hívtuk őket, de nem kémények hanem hűtőtornyok). Emlékszem, még gyerekként, ha mentünk autóval Veszprémbe, mindig megcsodáltuk a 8-as felett a csilléket, nem egyszer mozogni is láttuk őket. Aztán a készenléti lakótelep uszodája: nagyon meszesnek tűnt a vize, nagyon nem is volt meleg, télen jártam itt nemegyszer, öttusa edzésen, az úszás edzések voltak itt. Sokáig nem tartott, az edző nem a legemberségesebb fajta volt, hamar ott is hagytam az egyesületet. De a téli hidegben, a medence fölé húzott túlnyomásos sátor azért még megvan az emlékeim között. A strand vagy uszoda már régen nincs...

A többi inotai képemet ide kattintva lehet megnézni.

Aztán meg a többi, nem csak inotai képemet meg itt lehet megtalálni.

2023. szeptember 8., péntek

361. kép

 

Volt egy kis időm, nosztalgiáztam. Székesfehérvár Sóstó kedvenc helyem volt régebben, sokat jártam arra. Még geoládát is rejtettem a területre (azóta megszüntettem, viszont más kihasználta a lehetőséget és rejtett egy újat). Szóval most megint bejártam a területet, a TVT és a tanösvény kialakítása után nem először. Kora reggel ugyan több madárra számítottam, ez nem jött be, viszont a teljesen zavartalan víztükör kárpótolt. Érdekes formák, vonalak, tükröződések, majdnem csend... Azért valahol borzasztó, hogy szinte ugyan az a moraj hallatszik folyamatosan, amit például a Margit-szigeten hallani állandóan. 

A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.

2020. június 28., vasárnap

281. kép

Ívek, vonalak, egyenesek, görbék, épített, mesterséges, némi "természetes" (mondhatnám épített természetesnek is). Jó magas volt a torony, tényleg szinte az egész Balaton belátható innen, a látványért érdemes felmenni, csak az a fránya belépő ne lenne olyan magas... A kiállítás tartalmaz érdekes dolgokat, jó ötleteket, csak nekem egy kicsit karcsúnak tűnt. 
Balatonföldvár, hajózástörténeti látogatóközpont.
(A környék számomra egy kiadós nosztalgiázás is volt, zsenge gyermekkorom sok emléke fűződik a tágabb környezethez.)