Támadááááás! Vagy valami hasonló. Szabadság, meló (a háznál), szünet, és a viharok között lepkék, rovarok.
A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.
Támadááááás! Vagy valami hasonló. Szabadság, meló (a háznál), szünet, és a viharok között lepkék, rovarok.
A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.
Megint lepkeszezon van, és időnként időm is akad némi fotózásra. A mai napon megint sikerült egy új fajt felvennem a gyűjteményembe (persze ez "csak" virtuális gyűjtemény, azaz fotó, de majdnem olyan, mint a valódi. Sőt, talán ez a fajta nem fakul, nem eszi meg múzeumbogár, nem hullik szét. Maximum ha vírust kap a rendszer, de szerencsére erre is vannak megoldások. Mindegy, elkalandoztam. Mindenesetre nem ronda (bár ez elég szubjektív kategória), érdekes minta, ennek ellenére nem ritka, sőt. Még nem is védett, de azért nem kell bántani. Több néven meg lehet találni, nekem az ezüstgammás aranybagoly jött fel, de gamma-bagolylepke néven is ismert. Most már én is ismerem. ;-)
A többi képemet ide kattintva lehet megtekinteni.
Jó dolog a kert. Akkor is, ha az ember nem éppen egy kimondott kertész - ezt tanúsíthatja számos kinyírt, fűnyíráskor áldozatul esett ültetett növény. (Zárójel: még jó, hogy a kertész viszonylag jól tolerálja ezeket az eseteket.) Mert a növényeket szeretik az állatok, ezek közül is a kiemeltebb érdeklődésre kiszemeltek, történetesen a lepkék. Ritkán van olyan év, amikor nem jelenik meg egy-egy érdekesebb (mármint nekem érdekesebb) képviselő. Így volt ma is, egy elég nagy méretű lepke tette tiszteletét nálunk ebédre. A lepke jött "ebédelni", nem mi ettük meg. Mi csak néztük, fotóztam, csodáltam.
A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.
Van az úgy, hogy az ember előítéletes. Nem vagyok oda a csótányokért, molyokért, hangyákért és még sok ilyesmikért. Amikor egy képviselőjük olyan emlékeket idéz fel, amik olyan érzéseket keltenek, amik vagy okkal kellemetlenek, vagy csak hallomásból nem barátiak. Aztán megjelenik egy másik faj, ami gyökeresen eltér az általam ismert és antipatikus családtól, és rögtön megváltoztat dolgokat. Ez egy közönséges bíbormoly, ami látványra köszönőviszonyban sincs a ruhamollyal vagy a konyhában megjelenő társaival, szimplán szép. Pedig moly ez is. (Azért vannak még fenntartásaim, eddig semmit nem találtam róla, nem tudom, mivel táplálkozik, okoz-e kárt, stb.) Ja, igen apró, azaz pont moly méret. Csak hát a makró objektív az makró objektív.
(Az előző képtől kezdődően az eredetileg feltöltött kép tartalmazza a készítés koordinátáját is, csak azt nem tudom, a blogmotor kigyomlálja-e belőle.)
A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.
De régen jártam itt! Volt más dolgom, volt más, amit most nem írok ide le, de épp eléggé elterelt innen. Most végre ismét itt, ismét volt gép a kezemben és ismét végre jó idő is volt, minden összejött. Volt egy kirándulás is, bemelegítésnek 8 km, de sík terepen, nem volt megerőltető. A tavasz alaposan betette a lábát, kár, hogy holnaptól ki is teszi, de nincs mit tenni, mostanában így megy: napokon belül több évszakot élhetünk meg. De most tavasz, ébredő és rettentő aktív lepkékkel, mint ahogy a képen is látszik: az a paca ott középen egy lepke, aki nem tudott megülni, és mire lefényképeztem, meg is unta a modellkedést. Ilyen is van, valahogy tetszik a mozdulás, a lendület, a sietség.
A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.
Vajon hogyan születnek a nevek? Mármint az egyes fajok nevei, túl a latin (rendszertani) neveken? Mi alapján nevezik el a fajokat? Persze vannak, amik hasonlítanak valamire, vagy annyira egyértelmű a kinézetük, hogy kézenfekvő az elnevezés. Aztán vannak, amiknek a fene tudja, honnan jön. Persze én sem nézegetem gyakran az ökrök szemét, de valahogy erről a lepkéről elsőre nem az ökörszem jut az eszembe. Vagy csak nincsen tapasztalatom (mint épp az előbb írtam, nem nézegetem gyakran).
Mindegy, ez itt egy nagy ökörszemlepke.
Miután szántam rá időt, reszelgettem egy kicsit az oldalamat, ami már-már számomra is vállalhatóvá vált. Ide kattintva jóval több képemet lehet megnézni.
Elindult a lepkeszezon. Már múltkor is volt pár kósza lepke, leginkább citromlepke és nappali pávaszem, de ma végre egy újabb faj repült a gépem elé, egy C-betűs lepke. Amúgy tiszta horror a természet. Élőben sok mindent nem veszünk észre, mert a lepke nem egy nyugodt jószág, félti az életét, meg izeg is meg mozog is, de aztán itthon van idő nézegetni. Azt a horrorisztikus fejet is csak a monitoron vettem észre, kicsit ki is emeltem, hogy ti is lássátok, mire gondolok. (Mellesleg a pávaszem kék foltjába is simán belelátok egy koponyát, csakszólok.) Vagy menjek pszichológushoz? Várom a javaslatokat.
Addig is a többi képemet ide kattintva lehet megnézni.
Honnan tudja, hogy ilyennek kell lennie? Miért van éppen 4 kis fekete pont a szárny végén, a narancs sávban? Miért éppen ilyen a narancs sávok alakja így összességében? És miért éppen ilyenek a színek? Mit akart ezzel elérni? Miben segíti? Miért alakult ki ez a faj? Lassan készülnie kell a télre. Honnan tudja, mikor kell elvackolni magát? Honnan tudja, mit kell tennie a túlélésért?
Csak kérdéseim vannak.
Amúgy meg csak szép, önmagáért.
Atalantalepke. (Mellesleg Vanessa. Vanessa atalanta. Újabb kérdések: Ki volt az a Vanessa, akiről a nevét kapta? Egyáltalán volt valaki, akiről a nevét kapta, vagy csak így alakult? )
Hívták régebben admirálislepkének is. A most felmerült kérdéseket nem írom ide.
Akárhogy is nézem, szép. Színes, érdekes. Éppen a gazt zabálta Akkor vettük észre, amikor már gyomirtóval lett lekezelve a terület. Nem zavartatta magát, táplálkozott tovább. Mintha mise történt volna. Vagy utolsó vacsora? Az idő majd megválaszolja. Egyébként káposzta csuklyásbagoly (lepke). Gondoltad volna? De miért bagoly? Talán a káposztát még értem. Esetleg a csuklyást is, de akkor a lepke formáját is nézni kell. (Mellesleg a lepke forma közel sincs ilyen látványos, mint a hernyó változata.) Mi jutott eszembe róla? A Caterpillar.