A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Orion. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Orion. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 9., hétfő

400. kép

 

Nem tehetek róla, ennek van szezonja, és nagyon megörültem a kissé tiszta égboltnak. Még akkor is, ha csak az erkélyről, egy eléggé fényszennyezett helyről, korlátozott megfigyelhető égboltrészről sikerült elkapni. Csodálatos az égbolt, még akkor is, ha szabad szemmel ilyet - ezt - nem is láthatjuk. Viszont mindenféle varázslatokkal csak előbújik, megmutatja magát, nálam meg még függőséget is okoz. Orion, Messier 42. Felfoghatatlan. 

Tudom, volt már ilyen, volt már ez az objektum, de nem akarlak elkeseríteni, lesz is még, ha megérem. ;-) 

A többi képemet ide kattintva lehet megnézni. 

2025. december 27., szombat

396. kép

 

Számos "paca" van az éjszakai égbolton, látványosak, érdekesek, színesek, elgondolkodtatók. Sok (sőt, szinte mindegyik) szabad szemmel nem látható, de távcsővel, elektronikával, egyéb bűvészmutatvánnyal azért csak felfedik magukat. Tegnap este sikerült néhányat lefényképezni, így a következő napokban nem ússzátok meg... (Sokat segített, hogy hetek óta tegnap este végre nem voltak felhők az égen.)
Volt egy "együttállás is, a Szaturnusz és a Hold volt "egymás közelében", de erről nem készült kép, azzal a technikával, ami tegnap nálam volt, nem lett volna látványos, érdekes.
Vissza a képre, az Orion csillagkép a téli égbolt leglátványosabb csillagképe, sokan ismerik, sokan felismerik, sokak kedvence. (Az enyém is.) A képen látható "paca" a Láng-köd, ami az Orion öve mellett található (a képen a köd melletti fényes csillag az öv utolsó - vagy első, nézőpont kérdése - csillaga, az Alnitak - mellesleg nem is egy csillag, hanem három. A csillag alatt végre nekem is megjelent a Lófej-köd, amiről már igen ifjú koromban hallottam, de látnom, lefényképeznem csak most sikerült igazán. (Ami késik, nem múlik, ahogy a régi bölcsek mondták.) A képen még fogok dolgozni, megpróbálom jobban kiemelni a részleteket, de egyelőre ennyit tudok. A tanulási folyamat hosszú. A csillagfotózás, mint tudjuk, a türelmesek sportja... Majd meglátjuk, mi sül még ki belőle.

A többi képemet ide kattintva lehet megnézni. 

2025. február 15., szombat

385. kép

 

Nagyon régóta terveztem a csillagnézést, most végre összejött. Mikor elindultam, még felhős volt egy kicsit, de töretlenül hittem a meteorológiának, hogy tiszta lesz az ég. Mellesleg hideget is mondtak, de ez annyira nem tűnt fájdalmasnak. (Spoiler: az lett...) Összekészülődtem, és ez lett belőle. Sokat kell még csiszolni a technikán, de azt hiszem a jelenlegivel ennyit tudok kihozni (tudnék többet is egy kicsivel, de most is sikerült elállítani - illetve nem megfelelően beállítani a technikát). Lett volna több "alany" is, de jöttek a többi nehézségek: lemerült akku, makacskodó mechanika, farkasordító hideg - mire végeztem a pakolással, -6 fokot mutatott az autóhőmérő. Megjegyzem sejtettem hogy hideg van, lejegesedett az állvány, az objektív, meg szinte minden más is... A szokásos téli fotóalany, az M42 Orion-köd.

A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.

2024. március 6., szerda

371. kép

 

Ez a kép sem a  minősége miatt került ide, hanem azért, ami rajta van. Az Orion csillagkép igen sok érdekes "kiegészítőt" tartalmaz, csak nem minden látszik szabad szemmel. A technika segít előcsalogatni ezeket. Van amihez több kell (és ezen a képen is 2 olyan dolog van, amihez több kell), van amihez kevesebb. Akkor mit is kell nézni? Egyrészt a Láng-köd (érdeklődőknek: NGC2024) az Alnitak (Orion-öv legalsó nagy csillaga) mellett - ezt azért kicsit egyszerűbb észrevenni kisebb távcsővel is  - másrészt nagyon halványan, szinte felismerhetetlenül, de azért ott van, a Lófej-köd. Na ez utóbbi az, ami miatt felkerült ez a kép ide, annak ellenére, hogy technikailag nem jó. De minden kezdet nehéz, és eddig úgy gondoltam, ezt nekem reménytelen valaha is fotózni, erre tessék, csak meglett. Motivációt mindenesetre kaptam. Viszont egy darabig valószínűleg jegelnem kell, mivel az Orion lassan láthatatlanná válik a következő télig.

A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.

2024. január 13., szombat

369. kép


 Az ember mindig tanul. Van, hogy saját kárára, van, hogy csak úgy, tapasztalásból. Már megint tél van, már megint hideg, de nincs mit tenni, az Orion csak ilyenkor látszik, nyáron innen lehetetlen fotózni. Nagyon fel kell öltözni, a felszerelést is aktualizálni kell a téli viszonyokhoz, és uccu neki, ki a szabadba. Sajnos kiderült, hogy a nagyobbik objektívem alkalmatlan csillagfotózásra, teljesen elmaszatolja a pontokat. Egy jóval kisebb gyújtótávolságú, de amúgy meg szuper objektívvel lőttem ma a képeket. (Igen, képeket, mivel értékelhető fotó csak jó sok kép összedolgozásából lesz. Értékelhető - mármint az én amatőr szintemhez képest.) 2 ködöt is sikerült elkapnom, az egyik a jól ismert Orion köd (vagy Nagy köd), ez van kiemelve a fenti kép alján, a másik - alig látható, de azért ott van - a Láng köd a fenti kép felső kiemelése. Persze technikailag van még mit fejlődni, de legalább már látszik valami kis előremozdulás. Most pár napig szerintem megpróbálok kiolvadni, aztán ha jó idő lesz, mármint nem lesz felhő és szél, akkor megint nekivágok.

A többi képemet ide kattintva lehet megnézni.

2022. március 14., hétfő

324. kép

Messze még a tökéletes, érzésem szerint nem is lesz nekem olyan, de szerintem picit alakul. Megint kinn voltam, és nem is volt olyan hideg. Illetve nem fújt a szél, és így nem is éreztem a -2 fokot olyan hidegnek, nem is kellett a plusz (odakészített) pulóver sem. Több mindent szerettem volna, de egy fontos - a tervek szerinti munkához létfontosságú - kábelt otthon hagytam. Sebaj, úgysem lett volna olyan jó, a Hold nagyon erős fénnyel világított. (Nem is világított, csak visszavert sok fényt, de most mindegy.)

A paca a képen 1270 fényévre (12 015 127 700 177 616 km +/- pár km, de igazából mindegy) van, és fiatal, alig 30 000 éves. A közepében csillagok születnek. 

Még pár nap, alig egy hónap, aztán már nem látható innen, várni kell késő őszig. 

A többi képem Fotófelhő érhető el.
 

2022. február 6., vasárnap

322. kép

 

Megint egy "nemjó" kép, de ez lesz majd az ilyen-volt-ilyen-lett ilyenvolt része. Végülis majdnem minden egy hosszú tanulási folyamat része. Nagyjából sejtem, mit kellett volna máshogy állítanom, lehet, hogy a felszerelésben is vannak hibák, de nem lehet mindent egyszerre. Különbenis, én csináltam, nekem tetszik. Hogy mi ez a paca? Az Orion csillagkép nagy köde. Némi fagyoskodás árán. Ha kicsit jobban utána akarsz nézni, Messier M42 néven is megtalálod, egymilliószor jobb képek kíséretében. De mint írtam, ez az enyém. Nem lehetetlen, hogy indítok egy új blogot a saját asztrós képeimmel, esetleg leírással (pontosan inkább annak a folyamatnak a leírásával, hogy mit és hogyan csináltam).

A többi képemet ide kattintva nézheted meg.

2016. február 7., vasárnap

174. kép


Ami rendhagyó módon nem is egy kép, hanem mindjárt kettő.
A második kép a múltkori kép "utánlövése", azaz ismét az Orion-köd (M42). Csak most egy kicsit jobban odafigyeltem a technikára. Kevésbé mozdult be. és az Örion öve is a képen van (csak hogy ha valaki kedvet kap megkeresni a ködöt, könnyebben be tudja tájolni). A köd egy sima távcsővel is látható, nem kell hozzá csillagászati felszerelés.
Aztán az első kép: a Nagy kutya csillagkép 2 csillaga (a nagyon fényes Sirius, és a Mirzam, ami egyáltalán nem fényes, a Siriustól jobbra, a kép jobb széléhez közel). Ami miatt a kép készült, az az M41-es csillaghalmaz. (Halványan rajta van a képen, a Siriustól lefelé, a kép bal alsó sarka közelében.) Szabad szemmel nem is láttam, de még a kis távcsővel sem. Bosszankodtam is egy kicsit, hogy nem sikerült észrevenni. Aztán az elkészült képen azért egész jól kivehető. Sajnos az idő is egy kicsit megváltozott az Orion és a Sirius fényképezése között - az Orion készült korábban, utána halványan befelhősödött, ezért is lett a Siriusnak olyan nagy udvara. Sebaj, majd legközelebb.
Egész buli ez a csillagfotózás. Vannak még ötleteim.

2016. január 30., szombat

173. kép

2 napi "munka", keresgélés, mérgelődés, elátkozás, aztán a végén egy rácsodálkozás. Tegnap tiszta volt az ég, kitettem a gépet a párkányra (közben remegtem, részben a hidegtől, részben meg attól, hogy az egész cucc állványostól lezúg), és exponáltam. (Na jó, célzás után.) Nagyjából tudtam, mit szeretnék, de az eredmény - mégha igen messze van a tökéletestől, de még az elfogadhatótól is - azért engem is meglepett.
A képen az a "paca" az M42-es objektum, polgári nevén az Orion-köd. Mindezt egy normál objektívvel, mindenféle mechanika nélkül, több képből összerakva. Mondhatni kedvet kaptam az asztrofotózáshoz.

2015. december 29., kedd

171. kép

Túl sokat most nem akarok írni.
Orion köd. Illetve az Orion, és a köd. Fenn a csillagkép, lenn a pára. Az elmúlt napokban szinte más sem volt, csak köd. De állítólag holnapra eloszlik. Van rá esély, a tótól Északra alig volt köd, jók voltak a látási viszonyok. De a tótól Délre azért még tartja magát. Látszik is a képről, hogy a Bence-hegy már kilóg belőle, és a ködpárna sem túl vastag, az utcai fények jól elmosódnak benne, van némi hangulata.
Meglátjuk, mit hoz a holnap, és az elkövetkező pár nap.