318. kép

 

Az oszlopsorok, a falak, a folyosók és a plafonok a végtelenben, az ajtónál találkoznak. Valamint az egyészetben. Vagy az enyészpontnál. Végülis az is valahol a végtelenhez kötődik. Végtelen az a pazarlás, ami a régi épületekkel történik. Értem én, hogy drága a felújítás, de sokkal drágább, mint az állagmegóvás. Aztán meg jöhet az összeomlás, a bontás, meg a régi fényképeken a merengés, hogy bezzeg régen minden (jobb) volt. Egyáltalán volt.

A többi képem ide kattintva érhető el.