Végre! Sokszor hallottam már, de végre sikerült szemtől-szemben találkozni vele. Jelentéktelen kinézetű - na ez így nagyon nem jól hangzik -, inkább egyszerű kinézetű, de annál szebb énekű madár a fülemüle. Gyerekként sokszor hallgattam a Magyarország madárhangjai lemezt, ez a madár volt az első hang. Meg is jegyeztem: Fülemüle (Luscinia Megarhynchos). Szinte bevésődött. (A helyes írásképe az nem, azt most meg kellett néznem.) Szóval végre láttam is, szabadon, saját környezetében. És természetesen hallgattam is az énekét. (Tegnap előtti fotó, csak túl sok lett volna egyszerre az a sok poszt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése