2017. április 17., hétfő

207. kép

A Velencei-hegység nem az ország legnagyobb hegysége. Sőt. Nem is tudom, mennyire lehet igazából hegységnek nevezni, mivel a legmagasabb pontja 360méterrel van a tengerszint felett, jobb helyeken ez éppenhogy csak egy domb. De ha már hegységnek nevezik...
Kiterjedésre sem a legnagyobb, de azért érdekes pontok vannak benne. Ingókövek ezen kívül az országban alig vannak. Ez éppen nem inog, áll, mint a cövek, mintha valaki direkt így rakta volna össze. Ha kiveszed azt a kis kavicsot ott felül, összeomlik az egész.
Egyik kedvenc helyem, egyrészt mert érdekes, másrészt meg itt van a közelben, egy nagyobb macskaugrásnyira. Ha meg végig akarom járni a kört, ami erre vezet, az sem megerőltető, 4-5 km-nél nem több. Szóval laza kirándulás, de ad is élményt. A Kockáról, Oroszlán-szikláról, Kis-Cipóról, Gomba-kőről nem is beszélve.
Jó kirándulás volt, nem eltervezett, csak olyan induljunk-neki-rossz-nem-lehet módon.


2017. április 10., hétfő

4. video

video
Még a télen beszereztem egy vadkamerát. Elsődleges cél a sufniban zajló rajcsúr megfigyelése volt. Rettentő értelmes egereink vannak, simán kiszedik a csapdából a diót. Na erre voltam kíváncsi, hogyan csinálják. Persze nem nagyon sikerült megfigyelni a trükköt, de lesz még tél, illetve nyáron is érdemes lesz majd párszor kísérletezni. Aztán jön a menyétszezon is, arra is lehet kamerát rakni.
Most viszont a kertbe raktam ki. Korábban őz lakott ott, nem egyszer sikerült felzavarnom is, de mostanra elköltözött. Talán a szomszéd szabadon kószáló röfögő kutyái is közreműködtek ebben. Őz ninc, de vannak más állatok. Például röfögő kutyák. Tényleg. Meg egy róka. Ez van a mellékelt videón. Remélem lesz más "találat" is, a kamera teszti a dolgát most is.

2017. március 25., szombat

206. kép

Hogy is van az a dolog a tér görbületével? ;-) Á, falra hányt borsó... Csak egy hordó kell hozzá, meg egy kis víz. (Sok víz, hogy tele legyen a hordó, és látszódjon a dió meg a tér. Az időben. Az idő is jelentős, mert később öntözés történt, így eltűnt a "borsó", és a víz. Ezek után az sem látszott, hogy görbe a tér. Vagy miket is zagyválok itt össze.

2017. március 4., szombat

205. kép

Kavalkád. Ami a képről az eszembe jut. Meg egy kis "csalás". Illetve mégsem, ez a természet. Ma nagyon tavasz volt, ki is mentünk a kertbe. Nem tévedtek a meteorológusok, tényleg kellemes tavaszi idő volt. Napfénnyel, meleggel, minden jóval. Ezek a virágok meg pont úgy néznek ki, mintha most borultak volna virágba, pedig nem. Így maradtak tavalyról. (Ezt a szót nem tudom megjegyezni, hogyan kell írni, meg kell néznem...Van még egy ilyen szó, ezzel a kettővel folyamatosan bajom van, míg a többivel általában nem.) Ez is az új üveggel készült, teljesen le vagyok nyűgözve tőle. Szerintem eladom a régi kitobit.

2017. február 28., kedd

204. kép

Már bele is szerelmesedtem az új objektívbe: nem tartott sokáig a folyamat, másodpercek alatt megtörtént. Nagyon jó képe van, nagyon jól használható, és brutális.
Meg is járattam, még úgy melegében. (Ééééérted, az első tavaszi nap - előtt, mert még február van - alkalmával, de jó meleg volt, kellemes napsütéssel, kissé kellemetlen széllel, de összességében jó körülményekkel.) (Ha ezt valaki érti rajtam kívül...)
Egy kis geoládázás, nem annyira ismert helyen, de szép kilátással, megérte mára szabit kivenni. (Holnap már nem lesz ilyen jó.)
A kit obi innentől kezdve nyugdíjba vonult.


2017. január 22., vasárnap

2017. január 12., csütörtök

202. kép

Jégtánc. Sokat enyhült az idő, nem fagytam szét, volt idő kísérletezgetni is, meg az állvány is sokat segített a hosszú expozíciós képeknél. Persze lehetett volna világosabb is, meg lehetett volna több jég is, meg több örvény is, meg.... meg.... meg..... persze. De így is jó volt, érdemes volt, élvezetes volt. És látványos is.